2017.07.24.

Már napokkal korábban eldöntöttük, hogy útnak indulunk. Czimbuli Zsolt, Boldis Beáta és jómagam (Papp Péter) már a délelőtt második felében útnak indultunk. Nagy Lászlóval a balatonakarattyai magasparton találkoztunk, és rövid átbeszélés után útnak indultunk Enying irányába. 
Enyinget elhagyva már a kaposvári cella tárult a szemünk elé, ahogy közeledett. Egy mellékútra behajtva leparkoltunk, és figyeltük az eseményeket. Sorban alakultak ki a zivatarok, de sajnos komolyabb látványt egyik sem nyújtott. Az ekkor már multicellás rendszer keleti oldalán egy gyanús, szupercellára emlékeztető cella haladt kelet-északkeleti irányba. Gyors helyzetértékelés után a nyomába eredtünk. Mezőfalvánál sikerült elcsípni az sc-t, ami egyre inkább beágyazott jelleget öltött. Az M8-as híd felé vettük az irányt, mivel délről egy másik szupercella ballagott északkelet felé. A hídról leérve vettük észre a peremfelhőjét, ekkor kezdődött el a hajsza. Az alföldi pusztaságban rosszabbnál-rosszabb utakon próbáltunk előtte maradni, amíg csak lehetett. Ez kb. fél óráig sikerült, ám a látvány önmagáért beszélt. Ahogy kiértünk egy műútra, rögtön elért minket az sc. csapadékzónája. A felhőszakadás közepette kis szusszanás, de már a radaron és a műholdképen láttuk az alakulóban lévő második hullámot. Ahogy elcsendesedett az eső, Agárdnak vettük az irányt. Perkáta határában észrevettünk egy gyönyörű peremfelhőt, ahogy közeledik. Ekkor már tudtuk, hogy Agárdig nem jutunk el, így a lehető legjobb, legközelebbi pozíciót kellett felvenni. Zichyújfalu határában vártuk be a peremfelhőt, amely elképesztő látványt nyújtott. Erős szél kíséretében vonult át felettünk. Alig eszméltünk fel, már megláttuk a következő fogás lehetőségét. A radaron, a második hullám déli részén, egy izolált szupercella pattant ki, ami nagyon gyorsan haladt északkelet felé. Kocsiba pattanva rohantunk elé. Perkáta határában megláttuk az alakulóban lévő peremfelhőt, illetve magát a cellát. A 62-es főúton, Dunaújváros irányába haladva végig szemmel tartottuk, illetve dokumentáltuk a fejlődőben lévő klasszikus szupercellát. Az M6-os autópályához érve már a cella előtt voltunk. Az M8-as híd felé mentünk tovább az sc. előtt, ám gyorsaságunk ellenére folyamatosan közeledett felénk. A hídról letérve egy félreeső helyen álltunk meg. A szupercella nagyon gyorsan fölénk ért, viharos szél, felhőszakadás és jégeső kíséretében fitogtatta erejét. Ezzel zártuk le a hétfői napot, és vele együtt a vadászatot.

​

Laci a Balaton környékén tevékenykedett, ahonnan szuper rálátása volt a viharokra, illetve Lénárt Felsődobszán várta be a rendszert, ami igen szép peremfelhővel érkezett.

Dávid Cegléd környékén tudott pár képet csinálni.